Több kelet-európai gyártó próbál betörni az elektromos buszok piacára. Aleksandra Fedorska megnézte azon ukrán gyártók projektjeit, melyek az elektromos irányt választanák. Több ígéretes projektjük is van, viszont technikai és egyéb nehézségek is akadnak bőven.

Már több éve próbálkoznak az ukrán buszgyártó vállalatok, mint például az Electron, a LAZ és a Bogdan, hogy a lengyelekhez hasonlóan előálljanak saját példányaikkal. A csehek is haladnak, ők viszont először a saját piacukon vezetik be ezeket és csak ezután kívánnak nyitni az EU felé.

Az ukrán sajtóban 2010 óta egyre többet lehet olvasni ilyen próbálkozásokról, amik meg is hozták az első prototípusokat. Az első komoly sikert az Electron érte el 2015, amikor is sikerült az első elektromos buszokat integrálni a már meglévő rendszerbe, Lviv városában.

A tavalyi év végén a Bogdan bemutatta az elektromos busz terveit, mely teljesen házon belül készülhet. A gyártás már idén megkezdődhet. A fő kihívást jelenleg a hatótáv jelenti, melyet 200 km-re szeretnének belőni. A 260 kW-os motor 70km/h feletti sebességet jelent. A 12 méteres prototípus 80 ember szállítására képes.

Egy dedikált elektromos busz kifejlesztése új lehetőségeket nyitna az ukrán vállalatok számára. Egy lehetőség, hogy a jövőben ők exportáljanak ilyen buszokat az EU-ba. Ezeket a gyártókat több újságíró is kritikával illeti. Szerintük a kelet-európai gyártók le vannak maradva a marketing terén, valamint nem hitelesített kínai akkumulátorokat használnak, amik nem bizonyulnak túl megbízhatónak.

Első lépésként a Bogdan azonban az ukrán piacon szeretne érvényesülni, ahol elég jó esélyekkel indul. Az Európai Únió 160 millió eurót szán a közösségi közlekedéssel kapcsolatos beruházásokra. Egyedül 2018-ban az ukrán városok 269 új buszt vásároltak.

A nyugat-ukrán város, Lviv több tendert is nyert 2018-ban és összesen 150 buszt vásároltak. Ebből 100 buszt a MAZ, 50-et pedig az Electron készít. Az Electron prototípusa 200 km-es hatótávval és 70km/h sebességgel rendelkezik.

Az Ukrajnában rejlő potenciált már a kínaiak is felismerték. A Skywell fontolóra vette, hogy a gyártás egy részét Ukrajnába helyezzék át. Még az is elképzelhető, hogy egy ukrán-kínai vállalat alakuljon.

Előző cikkEbusco csuklós busz 2.2
Következő cikkVULOG: co-mobility a jövő