Egyre inkább úgy tűnik, hogy az Európai Unió a technológiai semlesség elve helyett kizárólag az elektromos autók mellett teszi le a voksát, hiszen ezeknek az autóknak az elterjedését támogatja és évről évre fokozódó korlátozásokkal teszi csak lehetővé a belső égésű motorral szerelt járművek forgalomba helyezését. Az állítás gyakorlati megnyilvánulására kiváló példa az autóipari adatszolgáltatással foglalkozó JATO Dynamics szeptemberi jelentése, melyben az európai autóértékesítéseket elemzik.
A koronavírus következtében az év első 9 hónapjában 29%-kal mérséklődött az értékesített autók száma. Érdekes azonban, hogy a tavaszi és nyári nagy visszaesést követően szeptemberre olyannyira visszaállt minden a régi kerékvágásba, hogy 2020. szeptemberében 2019. szeptemberéhez képest 1%-kal még több autót helyeztek forgalomba.
A nagy tavaszi visszaesést követő erős szeptemberi értékesítési adatokban mégis a legkülönösebb, hogy Európában először, 2020. szeptemberében több elektrifikált (teljesen elektromos, plug-in hibrid, vagy lágy hibrid) járművet értékesítettek, mint dízel üzeműt. Az európai rekorddal párhuzamosan világ szinten is a modernkorban először fordult elő, hogy egy alternatív meghajtású típus felülkerekedik a két legnépszerűbb belső égésű technológia valamelyikén.
Idén szeptemberben 27 európai országban összesen 1,3 millió személygépkocsit értékesítettek. Az 1,3 milliós eladásból 327.800 darabot képviseltek (25%-os arányban) a villamosított hajtáslánccal szerelt autók. A tavalyi 11%-os arányhoz képest szignifikáns növekedésnek számít az, hogy egész Európára vetítve minden negyedik eladott autó valamilyen szinten elektromos meghajtású volt.
Az elektromos autók feltörésével párhuzamosan a dízel üzeműek egyre kevesebb arányt képviselnek az értékesítésből. Tíz éve a dízelek aránya még 50% körüli volt, tavaly szeptemberben 29%, idén szeptemberben pedig már csupán 24,8%.
A drasztikus átrendeződés és technológiaváltás nem véletlen, hiszen az EU minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a közlekedés minél zöldebb legyen és sikerüljön elérni a 2050-re elért klímasemleges kontinens címet. A célkitűzés eléréséhez az autógyártókat évről évre szigorúbb kibocsátási normákhoz kötik, melyek megszegése súlyos büntetéseket jelent számukra. Az egyre inkább szigorodó kibocsátási normákat pedig lassan képtelenség lesz olyan autóval teljesíteni, ami semmilyen szinten sem elektromos.
Az autógyártók közül a Volkswagen piaci pozíciója a legkülönösebb. Az elmúlt évtizedben pont a wolfsburgi márka volt az egyike azoknak, akik a leginkább támogatták az alacsony fogyasztást biztosító dízel üzemű hajtásláncokat, majd 2015-ben megbuktak a dízelbotránnyal. A dízelbotrány és az új EU-s szabályozások miatt 2015 óta viszont olyan mértékben elszánták magukat az elektromos autók mellett, hogy egy teljesen elektromos modellcsalád és platform mellett szeptemberben már 40 300 elektrifikált autót értékesítettek Európában. Ezzel a magas értékesítési számmal az elektrifikált autók piacán Európában második a Volkswagen a Toyota mögött, aki a hibrideinek köszönheti kedvező pozícióját.
Az akkumulátoros elektromos (BEV) autók vonatkozásában a gyártók tekintetében szintén második helyet foglalt el a Volkswagen 11 ezret meghaladó értékesítéssel. A csoportban az élen a Tesla jár, akinek az értékesítése viszont csökkent 5%-kal egy év alatt, amíg a Volkswagen és Renault értékesítése 352%-kal és 211%-kal nőtt.
A fentiek értelmében belátható, hogy az elkövetkezendő hónapokban és években az elektrifikált, különösképp a tisztán elektromos meghajtású autók aránya egyre inkább nőni fog, míg a kizárólag belső égésű motorral, különösen pedig dízelmotorral szerelt személygépkocsik lassan eltűnnek az autószalonokból.
