Már a magyar közösségi közlekedésben is szemmel láthatóan nagy ütemben növekszik az elektromos meghajtású autóbuszok aránya. Köszönhető ez többek között a 2019-ben meghirdetett Zöld Busz Programnak, melynek keretében a jövő évtől a 25 ezer főnél népesebb városokban csak és kizárólag a városi levegő- és zajszennyezést kímélő alternatív meghajtású buszok állíthatóak forgalomba.
A elektromos meghajtású buszokat látván mindenkinek egyértelmű, hogy a belvárosban ezeknek a járműveknek valóban kedvező a hatása, hiszen csendes működésük mellett nem termelnek szén-dioxidot. Kevesen vannak viszont azok, akik utána mennek, hogy pontosan mennyivel kedvezőbb az e-buszok üzemeltetése gazdaságilag illetve környezetvédelmileg, valamint hogy az energiaelőállítást is figyelembe véve, mekkora az ökolábnyomuk ezeknek a járműveknek.
A mindennapokban egy teljesen átlagos, 12 méter hosszú dízeles autóbusz átlagfogyasztása a városban 32,6 liter 100 kilométeres távolságra vetítve, miközben ugyanezen a távolságon 82 200 gramm szén-dioxidot bocsát ki a városi levegőbe. A buszt üzemeltető társaságnak ez az átlafogyasztás materiális szempontból hozzávetőlegesen körülbelül 13 ezer forintot jelent 100 kilométerenként üzemanyagköltségben.
Alternatíva, az akár támogatással elérhető, teljesen elektromos meghajtással közlekedő busz. Az e-buszok a városon belül körülbelül 140 kWh/100 km energiafogyasztással üzemeltethetők, a lokális szén-dioxid kibocsátásuk pedig zérus. Pénzben mérve nagyjából 5-6 ezer forint az ,,üzemanyag” költsége az elektromos buszoknak, azaz körülbelül fele a dízeles társaikhoz képest.
Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az elektromos meghajtású autóbuszoknak a szén-dioxid kibocsátása lokálisan zérus csak, a helyi mikrokörnyezet levegőjét kíméli. A tágabb makrokörnyezetben viszont az akkumulátorok előállításán túlmenően a villamos áram termelése is szén-dioxid kibocsátással jár.
Az, hogy 1 kWh elektromos áram előállítása hány gramm CO2-t juttat a levegőbe, függ az adott ország energiatermelésének összetételéből, azaz milyen módszerekkel milyen arányban történik az áramtermelés. Norvégiában a megújuló energiahordozók magas aránya miatt 1 kWh áram termelése csupán 19 gramm CO2-t jelent.
Magyarország esetében javuló tendenciát mutat az üvegházhatást okozó gázok intenzitása az energiatermelésben, így a 2018-as 251g CO2/kWh helyett 2019-ben már 212g CO2/kWh-ra csökkent ez az érték. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 1 kWh áram előállítása 212 gramm szén-dioxidot juttat a levegőbe.
Egy átlagos elektromos busz 140 kWh/100 kilométeres átlagfogyasztását beszorozva a 212g CO2/kWh értékkel, azt kapjuk hogy hazánkban összességében 29 680 gramm szén-dioxiddal jár egy e-busz üzemeltetése 100 kilométeres távolságon. Jól látszik, hogy ez az érték is közel harmada a dízelbuszhoz képest, ráadásul ez a kibocsátás a városhatárokon kívül jelenik meg.
