Felgyorsulhat a magyar töltőinfrastruktúra fejlődése

Egész jó ütemben szaporodnak ugyan az elektromos töltőállomások országszerte, különösen ilyenkor télen a peremterületek közötti hosszabb távolságok megtétele ugyanakkor még mindig kihívást jelenthet. Az ilyen kihívásoknak a számát mérsékelheti az új EU-s pályázati lehetőség.

0

Annak ellenére, hogy az elmúlt években évről évre egy nagyobb ütemben bővült a magyar töltőinfrastruktúra, ráadásul ez a bővülés sok esetben ultragyors töltőkkel történik már meg, továbbra is általánosságban negatív a közvélemény a hazai töltők száma és minősége vonatkozásában.

A legtöbb probléma továbbra is a peremterületek közötti hosszabb távokokon jelentkezik, gondoljunk csak egy Pécs-Szeged útra, ahol még 22 kW-os váltóáramú töltőberendezést sem lehet nagy számban találni.

A hazai helyzeten nagyot segített azonban az elmúlt 3 évben a MOL és a NEXT-E konzorciumban résztvevő további európai vállalatok töltőinfrastruktúra fejlesztésére irányuló projektje, ami az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) részfinanszírozásával összesen 59 darab, legalább 50 kW teljesítményű villámtöltőberendezést eredményezett Magyarországon. Ezek a töltőpontok kivétel nélkül jól megközelíthető, forgalmas helyszíneken kezdték meg a működést.

Az Európai Bizottság az elektromobilitás melletti elköteleződése jegyében az alapvetően közlekedés, energia és digitális infrastruktúra részterületek támogatására irányuló Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (CEF2) új felhívást írt ki a tagállamok számára.

A 2021-2027 időtartamban megvalósuló program összesen 7 milliárd eurót fordít közlekedésfejlesztésre. Erre a keretösszegre január közepéig nyújthatnak be pályázatot a tagállamok, az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata alapján pedig Magyarország összesen 16 projekthez kér 110 milliárd forintos támogatást az első körben. A 16 projekt magában foglal őrzött kamionparkolók és a Déli körvasút második üteme mellett ultragyors töltőhálózat kiépítését is.

Ultragyors töltőhálózat alatt a tervek szerint összesen 70 helyszínen épülne több, mint 200 töltőberendezés. A projektben három nagy vállalat venne részt az alábbiak szerint:

  • MVM – a vállalat összsen 1,4 milliárd forint értékben fejlesztene, melyhez 540 millió forintos CEF2 támogatást venne igénybe. Forgalmas autópályák mentén telepítenének többek között 10 ultragyors töltőberendezést 2025-ig.
  • MOL és E.ON – a két óriás együtt összesen közel 4 milliárd forint értékben telepítene ultragyors töltőket, melyhez 2 milliárdos dotációt kérnek. Az ismertető alapján ebből az összegből Magyarország 40 helyszínén telepítenének 136 db 150 kW teljesítményt meghaladó berendezést, valamint 2 helyszínen összesen 2 db 350 kW-os töltőt.
  • Shell – a Shell 2,4 milliárd keretösszegből (melyből közel félmilliárd lenne támogatott) valósítana meg 22 Shell töltőállomáson helyszínenként minimum 2db 150 kW-os töltőberendezést.

A bemutatott projektek sorsa ugyan még bizonytalan, mindenesetre már csupán a tervek ténye bizakodásra adhat okot.

Előző cikkIszonyatosan megdrágulhat az e-autózás
Következő cikkValóban gyúlékonyabbak a villanyautók?
Fischer András
Ötödik éve az elektromobilitás frontvonalában harcoló újságíró.