Fred Lambert, az Electrek főszerkesztője múlt hétvégén gyorshajtási bírságot kapott, miközben Tesla-jában a Full Self-Driving (FSD) rendszer irányított. A 50 km/h-s zónában az FSD Standard üzemmódban 78 km/h-ra gyorsított – a szemközti sávból érkező rendőr radarra fogta az autót, és azonnal megállította. A szerkesztő mindössze két perccel korábban kapcsolta be a rendszert, méghozzá épp azért, hogy két ismerősének megmutassa a technológiát.
Lambert nem próbálja a felelősséget a Teslára hárítani: tisztában van vele, hogy az FSD használata során is a vezető felel az autóért, és a bírságot maga fizeti ki. A lényegi kritika azonban nem a jogszabályi felelősségről, hanem egy konkrét funkcióról szól, amelyet a Tesla az FSD v14-es verziójával megszüntetett.
A v14 előtt a vezető saját maga állíthatta be, hány km/h-val hajlandó a sebességhatár felett haladni. Ez a szabad sebességeltolás-beállítás lehetővé tette, hogy mindenki a saját komfortzónájának megfelelő értéket adjon meg – és a rendszer ehhez tartotta magát. Lambert elmondása szerint ő korábban jellemzően 15 km/h-s eltolást használt, ami az adott 50-es zónában kb. 65 km/h-s maximumot jelentett volna – bőven a bírsághatár alatt.
Az FSD v14 tavaly októberi megjelenésével ezt a rugalmas vezérlést felváltotta egy fix előbeállítás-sor: Sloth (a határ alatt), Chill, Standard, Hurry és Mad Max. A Standard a legtöbb esetben a legjobb kompromisszum, de – mint kiderült – 50-es övezetben 78 km/h-t is vállal. A Hurry és a Mad Max üzemmódokkal pedig még komolyabb sebességtúllépések is előfordulhatnak. Öt előbeállítás, és egyik sem engedi, hogy a vezető konkrét számot adjon meg.
A helyzetet tovább árnyalja, hogy a Tesla maga sem törölte ki teljesen a sebességkorlát-funkciót: az autóban létezik egy figyelmeztető rendszer, amely jelez, ha az autó a beállított értéknél gyorsabban halad – de az FSD-vel kombinálva ez már nem kemény korlát, csak figyelmeztetés. Lambert szerint a megoldás egyszerű lenne: adjanak lehetőséget arra, hogy ezt a figyelmeztetőszintet a felhasználó maga állítsa be, és az FSD azt kemény határként kezelje – pontosan úgy, ahogy korábban működött.
Az eset kapcsán a szerkesztő azt is megjegyzi, hogy ezért használja egyre ritkábban az FSD-t városi utakon. Az autópályán más a helyzet: Standard módban kb. 111 km/h-val halad, ami reális és elfogadható tempó. Mellékutakon azonban, ahol a rendszer időnként meglepően merész sebességet választ, inkább veszi át az irányítást. A konkrét eset egy szélesebb mintázatra is rámutat: a Tesla rendszeresen távolít el olyan vezérlési lehetőségeket, amelyeket a sofőrök hasznosnak találtak, azzal az implicit feltételezéssel, hogy az algoritmus jobb döntést hoz. Ez az eset azt mutatja, hogy ez nem mindig igaz – és a felelősség mégis a vezető oldalán marad.
Magyar szemmel — Az FSD Európában egyelőre korlátozott formában elérhető, de az eset tágabb tanulsága releváns: az önvezetési rendszerek sebességkezelése és a vezető valódi kontrollja alapvető biztonsági és jogi kérdés az EU-ban is, ahol a GDPR-szerű megközelítésen túl az önvezetési felelősségi keret is formálódóban van. Ha egy rendszer elveszi a felhasználótól a finomhangolás lehetőségét, a jogi felelősség mégis a sofőrnél marad – ez a feszültség a hazai és európai szabályozásban sem megoldott.
Forrás: Electrek
