A Bengaluruban (India) bejegyzett Vimag Labs egy olyan elektromos motortechnológiára szerzett immár öt indiai szabadalmat, amely nem igényel ritmából ritkaföldfémből előállított mágneseket. Az ötödik, legújabb szabadalom egy úgynevezett Virtual Magnet Synchronous Motor (VMSM) architektúráját védi, amelynél a rotor mágneses terét nem beépített állandó mágnesek, hanem valós idejű szoftveralgoritmikával vezérelt teljesítményelektronika hozza létre. A cég alapítója és vezérigazgatója, Manish Seth – aki 2025 szeptemberében indította a vállalkozást – szerint a fejlesztés mögött több mint 87 600 mérnöki munkaóra áll.
A hagyományos elektromos hajtásokban ma szinte kivétel nélkül Permanent Magnet Synchronous Motor (PMSM) típusú motorokat alkalmaznak, amelyek a rotorba ágyazott ritkaföldfém-mágnesektől nyerik hatékonyságukat. A Vimag megközelítése ezzel szemben kefementes, gyűrűmentes konstrukciót alkalmaz, a mágneses teret pedig szoftver generálja és szabályozza. A vállalat szerint a VMSM teljesítménye egyenértékű – sőt felülmúlja – a hagyományos mágneselrendezésű motorokét, ám ezt a kijelentést egyelőre független mérések nem igazolták termelési körülmények között.
A startup 5 millió dolláros A-sorozatú finanszírozást zárt le az Accel vezette befektetői kör részvételével, amelybe a Chakra Growth Fund és a Thinkuvate is besállt. A cég jelenleg kétkerekű járművek és személyautók gyártóival folytat próbaprojekteket, és aláírt egy gyártási megállapodást a Jendamarkkal. A célzott teljesítménytartomány 200 kW-tól 600 kW-ig terjed, ipari rendszerek, robotika és védelmi alkalmazások számára.
A ritkaföldfém-probléma tétje egyértelműen indokolja, miért figyel oda az iparág az ilyen fejlesztésekre. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint Kína a globális ritkaföldfém-finomítás és -szétválasztás 91 százalékát, a szinterelt állandó mágnesek gyártásának 94 százalékát adta 2024-ben – ezek azok az alkatrészek, amelyek nélkül jelenleg nem lehet EV-motort gyártani. Peking ezt a pozícióját folyamatosan tőkésíti: 2025 áprilisában exportkorlátozásokat vezetett be hét nehézritkaföldfém-elemre és az azokból készült mágnesekre, ami kényszerlassítást okozott az amerikai és európai autógyáraknál. Bár a megszorítások egy részét 2025. november 7-én egy évre felfüggesztették egy szélesebb kereskedelmi megállapodás részeként, az autógyártók egyáltalán nem lassítottak az alternatívák keresésében.
Fontos kontextus: a Vimag korántsem egyedül versenyez ezen a pályán. A Tesla még 2023-as Investor Day-rendezvényén bejelentette, hogy következő generációs motorjában nem lesz ritkaföldfém, de a gyártási dátumot máig nem erősítette meg. A GM és a Stellantis a minnesotai Niron Magnetics vasnitrid-alapú mágneseit finanszírozza; a Valeo mágnes nélküli iBEE motorja 2028-ra van ütemezve; a Honda a kapcsolóreluktancia-motorokat fejlesztő Enedym startupot támogatja. A közös nevező: mindenki költ, de senki sem gyárt tömegesen ritkaföldfém-mentes hajtásegységet.
A hír jelentősége leginkább a keretek kijelölésében ragadható meg: a Vimag egy pilot-fázisú vállalat, amelynek van szabadalma, van finanszírozása, és egy technológiailag különböző utat jár – a szoftverdefinált mágneses tér valóban eltérő megközelítés az ipari szereplők vas-nitrid- és ferritvonalától. Az igazi kérdés az, hogy egy 5 millió dolláros startup laborban és tesztflottán működő motorja megüti-e a sorozatgyártásos hatékonysági, tartóssági és költségküszöböket, amelyek mágnes nélküli tervek esetén jellemzően gyenge pontot jelentenek – és ez közvetlenül hat a hatótávolságra is.
Forrás: Electrek
Magyar szemmel — Az európai autóipar különösen kitett a kínai ritkaföldfém-exportkorlátozásoknak: a kontinens nagy EV-gyártói szinte teljes egészében kínai forrásokból szerzik be a motorjaikhoz szükséges mágneseket. Bármely hiteles alternatív technológia – indiai startup vagy nyugati tőke által finanszírozott – ezért Európában és a hazai EV-piac szempontjából is stratégiai jelentőségű fejlemény lehet, ha egyszer eléri a tömeggyártás szintjét.
