A Tesla FSD Dél-Koreában újabb jogi vitát szít: egy fogyasztóvédelmi csoport panaszt nyújtott be a koreai versenyhatósághoz, mert a gyártó évek óta értékesíti a Full Self-Driving csomagot olyan autókhoz, amelyeken a szoftver jelenleg nem aktiválható. A történet jól mutatja, mennyire függ a önvezetős funkciók elérhetősége a gyártási helytől és a szabályozási környezettől.
Miért nem kapcsolható be az FSD a koreai Teslákon?
A Reuters adatai szerint a Dél-Koreában forgalomba helyezett Teslák mindössze körülbelül 20 százaléka jogosult az FSD engedélyezésére. Ezek az Egyesült Államokban összeszerelt járművek, amelyek megfelelnek az amerikai szövetségi járműbiztonsági szabványoknak (FMVSS). Egy, az USA-val kötött kereskedelmi megállapodás ezeket a szabványokat elfogadottnak tekinti, így az autók további módosítás nélkül behozhatók Koreába.
A fennmaradó járművek többségét Kínában gyártották. Az FSD szoftverre vonatkozóan velük kapcsolatban sem megállapodás, sem kiegészítő biztonsági tanúsítás nem létezik. A cikk szerint a Tesla 2023 óta nagyjából 170 000 sanghaji gyártású autót importált, a kínai gyártású autók volumene pedig csak tavaly ötszörösére nőtt. Az adatok szerint a tavaly importált Teslák 99 százaléka kínai gyártású volt, tehát nem tudja aktiválni az FSD-t. (A forrás itt következetlenül Kínába importált autókat említ, a szövegösszefüggés alapján azonban Koreáról van szó.)
Mit állít a panasz?
A Citizens United for Consumer Sovereignty nevű koreai fogyasztóvédelmi szervezet panaszt nyújtott be a Korean Fair Trade Commissionhöz (KFTC). A Reuters által megismert beadvány szerint a Tesla több mint három éve szed pénzt a vevőktől az FSD szoftverért, miközben az a korlátozás miatt nem elérhető számukra.
- a vevők akár 6800 dollárt is kifizettek a funkcióért, amelyet mégsem tudtak bekapcsolni;
- egyes tulajdonosok „jailbreak” módszerrel próbálták aktiválni a régióhoz kötött FSD-t;
- ezt biztonsági kijátszásnak tekintik, és börtönbüntetést, illetve akár 15 000 dolláros bírságot is vonhat maga után.
Bíróság elutasította a keresetet
A helyzetet bonyolítja, hogy a Szöuli Központi Kerületi Bíróság a közelmúltban elutasította azt a 2024-es keresetet, amelyet 88 tulajdonos indított teljes visszatérítésért. A bíróság szerint a Tesla szerződéses kötelezettségeit technikailag nem szegte meg. Úgy ítélte meg, hogy az FSD-vel ígért funkciók átadása bizonyos technikai fejlődéstől és hatósági jóváhagyástól függött, amelyekről a vevők tudták, hogy „jelentős időt vehetnek igénybe”. A South China Morning Post beszámolója alapján, ha ezek nem teljesülnek, a Tesla a bíróság szerint nem hibás.
A fogyasztóvédelmi panasz ezért más szögből közelít: a hirdetési és marketinggyakorlatot teszi vitássá. A KFTC a Reutersnek megerősítette, hogy az év elején vizsgálatot indított a Tesla reklámjai miatt, de további részletet nem közölt. A Tesla nem reagált a megkeresésre. Az, hogy a bírósági vereség után ez az út eredményre vezet-e, egyelőre nem világos.
Az FSD háttere
A cikk emlékeztet, hogy az FSD jövő hónapban lesz 10 éves. Közel négy évig hivatalosan béta termékként szerepelt, több mint két éve pedig a „Full Self-Driving (Supervised)” néven fut. Az autó így sem képes a felelősségvállalás nélküli önvezetésre: a sofőr felel azért, ami a volán mögött történik.
Gyakori kérdések
Miért nem használható az FSD a legtöbb koreai Teslán?
Csak az USA-ban gyártott autók felelnek meg az amerikai szabványoknak, amelyeket Korea a kereskedelmi megállapodás alapján elfogad. A kínai gyártású autókra nincs ilyen megállapodás vagy kiegészítő tanúsítás.
Ki nyújtott be panaszt a Tesla ellen?
A Citizens United for Consumer Sovereignty nevű koreai fogyasztóvédelmi csoport fordult a Korean Fair Trade Commissionhöz.
Mit döntött a bíróság?
A Szöuli Központi Kerületi Bíróság elutasította a 88 tulajdonos 2024-es keresetét. Indoklása szerint a Tesla nem szegte meg szerződéses kötelezettségeit.
Mennyibe került az FSD a koreai vevőknek?
A panasz szerint a vásárlók akár 6800 dollárt is fizettek a funkcióért.
Magyar szemmel — Az eset azt mutatja, hogy az FSD elérhetősége régiónként eltérő szabályozói jóváhagyásoktól függ, ami az európai vásárlóknak is releváns, ahol a rendszer bevezetése szintén hatósági engedélyekhez kötött.
Forrás: InsideEVs
