A villamos teherautók csak belvárosi fuvarozásra alkalmasak. Túl kicsi a hatótávolság, túl kevés a hasznos teher, legalábbis ez az általános meggyőződés. Vezetői értékelésünkből kiderül, hogy a Ford E-Transit képes-e eloszlatni ezt az előítéleteket, és a nulla károsanyag-kibocsátású furgonok új generációját képviselni.
A kis kisteherautók és a nagy belmagasságú kombik után a transzporterek között is egyre inkább megindul a villamosítás a furgonoknál, amit a Mercedes eSprinter szimbolizál. A jelenleg kapható elektromos furgonok több mint megfelelően szolgálják ki a belvárosi szállítási feladatokat, például a futár-, expressz- és csomagszállítási (CEP) ágazatot. Ugyanakkor az elektromos áruszállítóknak kellően nagy akkumulátorral és nagyobb hasznos teherbírással kell rendelkezniük, ha túl akarnak lépni a belvárosi területeken, hogy még több útvonalat fedjenek le, és még több ügyfelet érjenek el.
Míg a versenytársak már rendelkeznek nulla károsanyag-kibocsátású változatokkal a kategóriájukban, a Ford E-Transit viszonylag későn jelent meg, és hátulról előzte meg az osztályt. Most, hogy a Ford E-Transit furgonok már egy éve forgalomban vannak az Egyesült Államokban, Európában és az Egyesült Királyságban, a versenytársak és azok adatainak áttekintése alapján kiderül, hogy az amerikai gyártó új mércét állított fel. A Ford odafigyelt minden apró részletre.
A Fordnak ezen a területen is van előnye, hiszen a hagyományos belső égésű Ford furgon már évtizedek óta az egyik legjelentősebb furgonmodell a piacon, a Transit pedig egy jól ismert modell. Nem sokkal azután például, hogy a Ford bejelentette az elektromos furgont, a vállalat több mint 5000 vakrendelést kapott.
Nem kérdés, hogy jelenleg sok elektromos furgon elegendő a városi logisztika hatótávolsági követelményeinek. Amióta a StreetScooter a múlt évtizedben úttörő szerepet játszott a belvárosi szállításokhoz használt elektromos furgonok bevezetésében, az elektromos járművek bebizonyították, hogy alkalmasak a belvárosi környezetre. A StreetScooter specifikációja pontosan a CEP szektorra, illetve ebben az esetben a Deutsche Post DHL-re van optimalizálva. A WLTP szerint akár 158 kilométeres (kombinált) hatótávolságával az eSprinter a belvároson túli kézbesítési területek egy részét is lefedi. A logisztikai ágazatban Németországban műszakonként 50-70 kilométer a mindennapok rendje. A belvároson túl az eSprinter hideg vagy téli hőmérsékleten eléri a határait ( jegyezzük meg azonban, hogy a Mercedes még ebben a hónapban tervezi a következő eSprinter-generáció bemutatását). A Renault Master E-Tech valamivel nagyobb, 200 kilométeres (WLTP) hatótávolságot kínál. Egy Opel Movano-e még mindig 248 kilométerre képes.
És a Ford E-Transit? Az E-Transit maximális hatótávolsága 317 kilométer, ennél nagyobb hatótávolságot jelenleg csak a Maxus eDeliver 9 furgon kínál a piacon, amely a legnagyobb akkumulátorral állítólag 353 kilométert is megtehet. A németországi valós körülmények között végzett teszt során a Transit 350 L3H2 változatát vezettük, amelynek WLTP szerinti hatótávolsága 255 kilométerig terjed. Akár 317, akár csak 255 kilométer, a WLTP szerint a hosszabb utakra vállalkozó kereskedők továbbra is a dízellel (kénytelenek) menni. 24-26 kWh/100 km közötti fogyasztást mértünk az E-Transitnál városi környezetben, autópályán pedig 30-32 kWh/100 km-t a fedélzeti számítógép és a SoC adatai szerint. Ez városi vezetés esetén akár 280 kilométeres, túlnyomórészt autópályás vezetés esetén pedig mintegy 200 kilométeres gyakorlati hatótávolságot eredményez. Ha autópályán csak jóval 100 km/h feletti sebességgel közlekedünk, akkor 150 kilométer körüli hatótávolságra számíthatunk.
Ezt a hatótávolságot a 68 kWh-s akkumulátor (nettó) teszi lehetővé. Más gyártókhoz képest a Ford csak egyféle méretű akkumulátort kínál. Ha az akkumulátor lemerül, egy váltóáramú töltőállomáson alig több mint nyolc óra alatt tölthető fel. A Ford szerint a 11 kW maximális töltési teljesítmény (háromfázisú) már elegendő. A gyorsabb töltési megoldás természetesen az egyenárammal történő töltés – amelyet leggyakrabban nyilvánosan hozzáférhető gyorstöltő állomások biztosítanak. Itt 115 kW maximális töltési teljesítmény mellett az akkumulátor 15-ről 80 százalékra tölthető 35 perc alatt. Ez a töltési folyamat hidegben is jól működik – tapasztalataink szerint már egy rövid autópálya-út is elegendő ahhoz, hogy az akkumulátor felmelegedjen. Egy töltési teszt során 7 fokos hőségben és hideg akkumulátorral mintegy 20 kilométert tettünk meg az autópályán, hogy 15 százalékos töltöttségi állapottal (SoC) érkezzünk a gyorstöltőhöz. Alig több mint egy perc elteltével a nagyteljesítményű töltőállomáson a töltőállomás csak 105 kW töltési teljesítményt mutatott. A járműben lévő kijelző ennek ellenére mintegy 40 perc elteltével 80 százalékos töltöttségi szintet ígért – és az ígéretnek megfelelően be is tartott.