Az európai napenergia-termelés 2026 júniusában elérte azt a határt, amelyet korábban csak elméleti célként emlegettek: az Ember energetikai elemzőintézet adatai szerint a napelemek 52 terawattóra (TWh) áramot termeltek az EU-ban, ezzel az összes felhasznált villamos energia 25 százalékát fedezve. Ez az első alkalom, hogy a napenergia egyetlen hónapon belül az összes uniós áramfogyasztás egynegyedét adta.
A rangsorban a napenergia megelőzte a nukleáris (21%), a gáz (15%), a szél (14%), a vízenergia (12%) és a szén (8%) részesedését — vagyis júniusban a nap volt a legnagyobb egyedi áramforrás az EU-ban. Ez összesen harmadszor fordult elő: korábban csak 2025 júniusában és 2026 májusában sikerült ugyanez, de akkor még „csupán” 47 TWh-s termelés és 23%-os részarány mellett.
A rekord mögött részben a rendkívüli nyári hőhullámok állnak: a légkondicionálók megnövekedett igénybevétele megemelte a villamosenergia-keresletet, miközben a hosszú, napos nyári napok ideális feltételeket teremtettek a napelemek számára. A magas hőmérsékletben egyébként gyengébben teljesítő más energiaforrások — például a szélenergia — kiesését részben éppen a rekordtermelést hozó naperőművek kompenzálták.
Az áttörés mögött évek óta tartó, látványos növekedés húzódik. 2021 júniusában a napelemek még csak 21 TWh-t termeltek, és az EU-s fogyasztás mindössze 10 százalékát fedezték. Az Ember adatai szerint 2021 és 2025 között a napenergia-termelés évente több mint 20 százalékkal bővült — ez a leggyorsabb növekedési ütem bármely európai energiaforrás körében. 2025-ben egyetlen év alatt 65,1 gigawatt (GW) új napelemes kapacitás állt üzembe az EU-ban.
Az eredmény több tagállamban is egyéni rekordot hozott. Spanyolországban júniusban az áram 34 százaléka származott napenergiából — ez szintén először fordult elő —, és az Ember számítása szerint a megújuló energiabázis az iráni háborút kísérő energiaár-emelkedés idején háztartásonként mintegy 10 eurót spórolt meg havi szinten. Németországban 36 százalékos volt a napenergia aránya (az előző havi 33% után), Lengyelország pedig — amely egyébként még mindig az EU egyik legnagyobb szénfelhasználója — 24 százalékos nap-részesedést ért el, miután 2020 óta több mint 20 GW napelemes kapacitást épített ki.
A számok azt mutatják, hogy a napenergia Európában már nem csupán kiegészítő forrás, hanem a rendszer tartópillére lett — legalábbis a nyári hónapokban. Az igazi kérdés az, hogy a téli időszakban, alacsony besugárzás mellett miként tartható fenn ez az egyensúly, és milyen energiatárolási megoldások szükségesek a napenergia éven át tartó dominanciájához.
Magyar szemmel — Az Ember adatai szerint 2026 első felében 18 EU-tagállamban dőlt meg a napenergia havi részesedési rekordja, ami azt jelzi, hogy a növekedés széleskörű és nem csupán néhány nagy ország teljesítményére épít. Magyarország is az EU napenergia-piacának részese, és az itt is érzékelhető nyári hőhullámok hasonló keresletnövelő hatást fejtenek ki, mint a kontinens többi részén.
Forrás: Electrek
