Elon Musk titokban megszerezte az APR Energy nevű jacksonville-i vállalatot, amely több mint 1 GW összteljesítményű, mozgatható gáz- és dízelturbinás generátorparkot üzemeltet. Az ügylet nem sajtóközleménnyel vált nyilvánossá, hanem egy szövetségi versenyhivatali (FTC) korai megszüntetési értesítés révén – a 20261350 számú tranzakciót 2026. május 14-én jegyezték, és további trösztellenes vizsgálat nélkül hagyták jóvá. Az implikált vételár meghaladja az egymilliárd dollárt: ebből levezethetően egy 5%-os kisebbségi részesedés körülbelül 50,4 millió dollárt ért. A Fortress Investment Group 2024 végén vette meg az APR eszközeit, New APR Energy LLC-ként jegyezte be, majd Musk szerezte meg tőlük.
Az APR Energy különlegessége, hogy nem hagyományos erőművet üzemeltet: pótkocsira szerelt gázturbináit és dízelgenerátorait napok alatt telepítik, és indítástól tíz percen belül elérik a teli teljesítményt – szemben a rögzített erőművek engedélyezési és építési folyamatával, ami évekig tarthat. Ez a rugalmasság teszi vonzóvá az adatközpontok mellé parkolt azonnali áramforrásként, ahol nincs idő kivárni a hálózati csatlakozás évekig tartó engedélyeztetését.
A vásárlás közvetlen előzménye az xAI memphisi Colossus és Colossus 2 szuperszámítógép-centrumának körüli botrány. Mint arról korábban már hírt adtunk, az xAI engedélyek és légszennyezés-védelmi berendezések nélkül telepített akár 35 turbinát Dél-Memphisben. Környezetvédelmi szervezetek – köztük az NAACP, a Southern Environmental Law Center és az Earthjustice – pert indítottak a Clean Air Act alapján, miután becslések szerint a turbinák több mint 2000 tonna szmoggá alakulható nitrogén-oxidot bocsátottak ki. Az igazságügyi minisztérium (DOJ) végül beavatkozott, hogy a turbinák üzemeltetése folytatódhasson, „nemzeti, gazdasági és energiabiztonsági” érdekre hivatkozva. A leginkább érintett Boxtown városrész – túlnyomórészt afroamerikai lakónegyede a létesítménynek – rákkockázata már most négyszerese az országos átlagnak.
Az APR Energy megvásárlásával Musk saját kézbe vette azt a generátorparkot, amellyel az xAI adatközpontjait kívánja táplálni – és amelyet, mint megerősítette, a Colossus 2-höz is „másolás-beillesztés” módszerrel tervez alkalmazni. Mindez éles ellentétben áll azzal a narratívával, amellyel Musk közel másfél évtizede a köztudatban él: a SolarCity elnökeként, majd a Tesla napelem- és energiatároló-üzletágának szószólójaként következetesen a fosszilis energiahordozók leváltását hirdette. Még idén januárban, Davosban azt ígérte, hogy a Tesla és a SpaceX egyenként évi 100 GW amerikai napenergia-gyártó kapacitást épít ki. Decemberben viszont csendben törölte a „fenntartható” szót a Tesla küldetésnyilatkozatából.
A hír tágabb kontextusa sem mellékes: a Tesla energiaüzletága 2025-ben rekord 46,7 GWh energiatároló-kapacitást telepített, és az árrése meghaladja az autóipari divízióét. Az eszközök tehát adottak lettek volna a tiszta energiás megoldáshoz – a döntés mégis a leggyorsabb és legszennyezőbb irányba mutatott. Érdemes józanul nézni, mit jelent ez a Tesla befektetői számára, akik egy vállalat részvényeibe fektettek, amelynek teljes értékbecslése a tiszta energiára való átállásra épül – miközben a vezérigazgató személyesen egy fosszilis tüzelőanyagos céget vásárolt fel.
Forrás: Electrek
Magyar szemmel — Az EU az AI-adatközpontok energiafelhasználására vonatkozóan egyre szigorodó fenntarthatósági követelményeket vezet be, és az európai szabályozói környezet általában kevésbé tolerálja az engedély nélküli légszennyező forrásokat. Ha az xAI Európában is hasonló stratégiát próbálna alkalmazni, jóval nagyobb hatósági ellenállásba ütközne – ez az amerikai precedens figyelmeztető jel lehet az európai AI-infrastruktúra-fejlesztések számára is.
