Az energetikában kevésbé jártasak rengeteg újdonsággal és mértékegységgel találkozhatnak, amikor villanyautókról esik szó. Sokan tévesen használják azonban a kW és kWh mértékegységeket, így célszerű képbe kerülni azzal, hogy mi mit is jelentenek pontosan.
Klasszikus esetben egy normál felnőtt lakos a kilowattóra (kWh) mértékegységgel az iskolai fizika órákon kívül legelőször a villanyszámlán találkozik, hiszen a kilowattóra takarja az elfogyasztott energia mennyiségét, amiből származik a havi rezsidíj. A kilowattóra valójában egy mértékegység, ami nagyon egyszerűen megadja, mennyi energiát használtunk el egy adott időszakban. Ez viszont abszolút nem egyenlő azzal, hogy hány kilowattot fogyasztunk óránként. Szimplán egy mértékegység a kWh arra vonatkozólag, hogy mennyi energiát használnánk, ha egy 1000 wattos eszközt egy órán át működtetnénk.
Vagyis, ha valaki egy 50 wattos izzót használ, akkor 20 órába telik, hogy 1 kWh-t (1.000 Wh-t) pörögjön a villanyóra számlálója.
A kW a kilowatt rövidítése, ami az áramerősség és a feszültség (I * U) szorzataként a villamos teljesítményt jelenzi. A kW-ot az elektromos autók világában leginkább a töltőberendezések teljesítményénél láthatjuk, például 22 kW AC, vagy 100 kW CCS jelölések esetében. Egy kilowatt megegyezik 1000 wattal, sőt, megközelítőleg 1,34 lóerő is megfelel ennek. Ezért mondják, hogy egy 50 kW-os töltő egészen pontosan 50 000 wattal egyenlő, egy 110 kW teljesítményű gépkocsi pedig 147 lóerős.
A gyakorlatban a töltőberendezések esetében példának okán a 100 kW-os töltési teljesítmény azt jelöli, hogy 1 óra alatt a berendezés 100 kWh-nyi energiamennyiséget képes átadni a villanyautó felé. Amíg tehát kWh-val az energia mennyiéségét mérjük (villanyautóknál leginkább az akkumulátorok maximális kapacitásánál használjuk), addig a kW mértékegysége valamiféle performanciát, teljesítményt jelöl.
Fontos kiemelni még, hogy a kWh elektromos autók esetében az akkumulátorok maximális kapacitása mellett a fogyasztásnál is fontos, hiszen 100 kilométerre vetített elégetett üzemanyag literszáma helyett az elfogyasztott kWh-t használjuk. Az átlagfogyasztásból (kWh/100km) és az akkumulátor kapacitásából (kWh) pedig meghapható az átlagos hatótávolság is. Például ha a KIA Niro EV 64 kWh-s akkumulátorral szerelt változtával rendelkezünk, a 100 km-re vetített fogyasztásunk pedig 20 kWh, akkor nagyjából 3-szor tudjuk elosztani a 64-et 20-szal, így kicsivel több, mint 300 km-t tudunk megtenni az adott sebesség és útviszonyok között. Egy mai átlagos elektromos autó 40-64 kWh-s akkucsomagot kap, így tehát nagyjából 250-450 km-t tud megtenni egy feltöltéssel, ami természetesen függ attól, hogy mennyivel megyünk éppen, illetve hogy milyen tájon közlekedünk.
Az átlagfogyasztásnak (kWh/100km) további előnye, hogy rendkívül könnyen kiszámolható, mennyibe kerül elektromos autóval megtenni különböző távolságokat. Ha az előbbi 20 kWh/100 km-es példát és a magyarországi általános lakossági 39 Ft/kWh energiaköltséget kiszorozva könnyen látható is tehát, hogy nagyjából 780 Ft-ba kerül 100 kilométeres távolságot megtenni otthon vételezett árammal.