A Tesla Full Self-Driving (FSD) rendszer európai terjeszkedése egyre nagyobb lendületet vesz – és egyre több valós úton szerzett tapasztalat is gyűlik a rendszerről. Egy nemrégiben közzétett, közel kétórás brüsszeli tesztmenet tömörített felvétele szemléletesen mutatja meg, mire képes ma az FSD európai körülmények között: a rendszer nagyrészt magabiztosan teljesített, de akadtak pillanatok, amelyek rávilágítanak arra, miért tekintik még mindig óvatosan egyes európai szabályozók a széles körű engedélyezést.
Tesla FSD Brüsszel szűk utcáin – ami jól ment
A robot*irl YouTube-csatorna által publikált videó egy körülbelül kétórás utat sűrít 17 percbe: a belga főváros belvárosától egészen a Charleroi-i repülőtérig tart az útvonal. Az utasok egyértelműen lelkesek voltak a rendszer teljesítményéért – és nem ok nélkül.
- Hátramenetben toló jármű: az FSD felismerte a visszatolató autót, és felesleges fékezés nélkül, zökkenőmentesen haladt tovább.
- Rendőrautó átengedése: amikor hátulról rendőrség közelített, a Tesla félreállt, hogy utat adjon – bár a manőver közben részben blokkolta a gyalogos-átkelőhelyet.
- Bonyolult körforgalom útépítéssel és villamossínekkel: az utasok maguk sem tudták eldönteni, valódi körforgalomról van-e szó, és kinek van elsőbbsége. A rendszer – bár a navigációs pont a körforgalom közepén volt elhelyezve, ami miatt kétszer is körbeért – végül megtalálta a kiutat.
- Veszélyes balra kanyarodás: a Brüsszelt elhagyva egy védtelen, gyorsforgalmi úton átívelő balra kanyarodást is önállóan, sikeresen teljesített a rendszer.
Ahol az FSD megbotlott: szabálytalan sávváltás és repülőtéri eltévedés
A tesztmenet nem volt hibátlan. Két epizód különösen tanulságos volt abból a szempontból, hogy az FSD még mindig nem tekinthető tévedhetetlen rendszernek.
Az első kritikus pillanatban egy kereszteződésnél a Tesla rossz sávot választott, majd azon keresztül is hajtott. Az egyik utas egyenesen illegálisnak minősítette a manővert – és valóban az volt, bár megjegyezték, hogy a jármű nem akadályozta meg és nem vágta el a többi közlekedőt. A sofőr ekkor sem avatkozott be, annak ellenére, hogy az autó megszegte a közlekedési szabályokat és az útburkolati jelzéseket.
A másik problémás helyzet a Charleroi-i repülőtér megközelítésekor alakult ki. Az FSD elmulasztotta a szükséges sávot, a sofőr megpróbálta a visszairányítást az irányjelzővel, de végül manuálisan kellett megállítania az autót, hogy megakadályozza azt abban, hogy behajtson egy csak személyzet számára fenntartott területre. A sofőrnek kellett átvennie az irányítást a menet befejezéséhez.
Az FSD európai terjeszkedése – és a szabályozói aggályok
A brüsszeli tesztmenet abba a folyamatba illeszkedik, amelynek keretében a Tesla FSD fokozatosan nyeri el az engedélyeket Európában. Az időrend a következőképpen alakult:
- Hollandia: április óta engedélyezett, ez volt az első európai ország.
- Belgium, Dánia, Litvánia és Észtország: ezt követően csatlakoztak az engedélyező országok köréhez.
Fontos hangsúlyozni: neve ellenére az FSD (Full Self-Driving) nem valódi önvezető rendszer. Ez egy fejlett járművezető-támogató csomag (ADAS), amely folyamatos emberi felügyeletet igényel, és nem minősül szemkontakt nélküli, Level 3-as rendszernek. A félrevezető elnevezés maga is komoly szabályozói figyelmet kapott.
A szélesebb körű európai elfogadás nem mentes a vitáktól. A svéd szabályozók aggályaikat fejezték ki amiatt, hogy az FSD bizonyos esetekben túllépi a sebességhatárt. A rendszer beállításai lehetővé teszik, hogy a sofőr akár 50%-os sebességtöbbletet is engedélyezzen, miközben az FSD a körülményekhez igazítja a jármű sebességét.
Mit mutat meg ez a tesztmenet valójában?
A brüsszeli felvétel egyszerre szemlélteti az FSD fejlettségét és korlátait. A rendszer képes kezelni a komplex európai városi forgalmat – szűk utcák, villamossínek, útépítések, rendőrautók –, amelyek jelentősen eltérnek az amerikai közlekedési környezettől, ahol a betanítási adatok nagy részét gyűjtötték. Ugyanakkor a sávtévesztés és a repülőtéri eltévedés figyelmeztet: az FSD jelenleg még nem hibabiztos, és a sofőrnek minden pillanatban készen kell állnia a beavatkozásra.
Ez az ellentmondás – lenyűgöző teljesítmény és időnkénti megbotlás – pontosan az, ami miatt egyes európai országok szabályozói egyelőre tartózkodnak az FSD engedélyezésétől.
Gyakori kérdések
Mely európai országokban engedélyezett jelenleg a Tesla FSD?
A forrás szerint Hollandia volt az első, ahol április óta engedélyezett a rendszer. Ezt követte Belgium, Dánia, Litvánia és Észtország.
Valóban önvezető a Tesla FSD?
Nem. Az FSD neve ellenére egy fejlett vezetéstámogató rendszer (ADAS), amely folyamatos emberi felügyeletet igényel. Nem minősül szemkontakt nélküli, úgynevezett Level 3-as önvezető technológiának.
Mi volt a tesztmenet legsúlyosabb szabálytalansága?
Egy kereszteződésnél a Tesla rossz sávot választott, majd azon áthajtott – az egyik utas ezt egyenesen illegálisnak nevezte. A sofőr a szabálytalanság ellenére sem avatkozott be.
Miért aggódnak a svéd szabályozók az FSD kapcsán?
A svéd hatóságok azt kifogásolták, hogy az FSD bizonyos esetekben túllépi a sebességkorlátot. A rendszer beállításai lehetővé teszik, hogy a sofőr akár 50%-os sebességtöbbletet is engedélyezzen.
Magyar szemmel — Az FSD európai terjeszkedése közvetlen relevanciával bír a kontinens egészére: a rendszer engedélyezési folyamata országról országra halad, és az egyes tagállamok szabályozói döntései precedensértékűek lehetnek az EU-s szintű keretszabályozás szempontjából is. A svéd sebességkorlát-aggályok és a belga tesztmenet tapasztalatai egyaránt befolyásolhatják, hogy a többi európai ország – köztük Magyarország – mikor és milyen feltételekkel engedélyezi majd a rendszer használatát.
Forrás: InsideEVs Tesla
