Egyre közelebb az elektromos autók elterjedése

Jó ideje rebesgetik a villanyautók nagyobb szintű elterjedését. A Bloomberg kutatása szerint közelebb lehet, mint gondolnánk.

0
7

Kronológiai szempontból a szélesebb körben elterjedt elektromos autók közül az elsők a Tesla Roadster és a Nissan Leaf voltak. Már ezen modellek megjelenésekor különböző prognózisok láttak napvilágot, melyek az elektromos autók nagyobb arányú elterjedését igyekezték előrejelezni.

Korábbi elemzésünkben érdekes kapcsolatot tártunk fel, amely alapján a forgalomban lévő villanyautók ott nőnek a legdinamikusabban, ahol a legkevésbé fejledt a töltőhálózat. Az állításból következik az tehát, hogy a fogyasztókat az elektromos autóktól elsősorban nem az infrastruktúra fejlettsége választja el, hanem ezeknek a járműveknek a piaci ára. Megkérdőjelezni sem lehet azt, hogy az elektromos autók ára valóban magasabb-e, mint a belső égésű motorral szerelt járműveké.

Érdemes azonban látni, hogy ezeknek az autóknak az ára elesősorban az akkumulátortól függ. Az akkumulátor az az alkatrésze a villanyautóknak, melynek az előállítása a legkörülményesebb és a legdrágább. Az akkumulátor előállításának költségcsökkentése tehát alacsonyabb autóárakat eredményezne.

Az akkumulátorok költségcsökkentésében pedig egyre szebb eredményeket érnek el a különböző autógyártók. Tíz éve, 2010-ben 1 kWh akkumulátor előállítása 1100 dollárba került, mára ez az érték 137 dollárra csökkent. Amíg 2015-ben az átlagos piaci 384 dollár/kWh költség miatt az akkumulátor egy eladott elektromos autó árának 57%-át adta, úgy idén a teljes vételárnak csupán ,,harmadát”.

Egyszerűen kiszámolható, hogy 137 dollár/kWh átlagos költség mellett (az autógyártók közötti különbségektől eltekintve) 64 kWh akkumulátorcsomag előállítása 8768 dollárba, azaz közel 2,5 millió forintba kerül a gyártónak. 

Szakértők már régóta meghatározták a 100 dollár/kWh-ás határt, amely mellett lényegében nem lenne árban különbség egy új belső égésű motorral szerelt és elektromos hajtású jármű között. Fontos megjegyezni, hogy a másik oldalról ugyanúgy fontos az akkumulátor költségének csökkentése, hiszen a kereslet és így a volumen növelésén felül a gyártóknak az árrése is növekedhet.

A gyártók a költségcsökkenést egyrészt az akkumulátort építő nyersanyagok cseréjével, másrészt pedig a jelenlegi nyersanyagok elrendezésének módosításával tervezik elérni az újrahasznosításon túlmenően. Utóbbira jó példa a Tesla szeptemberben megtartott Battery Day rendezvényén bemutatott új elrendezés, amely a kaliforniai gyártó ígérete szerint mitnegy 56%-os költségmegtakarítást jelenthet a közeljövőben akkumulátor szinten. A másik megközelítés szerint pedig, 2030-ra lítium-vasfoszfát (LFP) alapú technológiával az 58 dollár/kWh a cél, míg a távoli jövőre ígért szilárdtest akkumulátorok képesek lennének elvileg 60%-kal csökkenteni az akkumulátorok árát.

Technológiától és gyártótól függetlenül mindenesetre a BloombergNEF kutatásából az derült ki, hogy az akkumulátorok evolúciójának tendenciája alapján az iparág 2023-ra érheti el a 100 dollár/kWh-ás akkumulátorárat. A jelentés alapján tehát mintegy 2-3 év szükséges már csak ahhoz, hogy vitathatatlanul versenyképesekké váljanak a villanyautók világszerte állami támogatásoktól függetlenül. Kíváncsian várjuk.