Valóban többet bocsátanak ki a dízelek?

Napirendi pontra kerül a dízelek kitiltása már a Fővárosi Önkormányzatnál is. De vajon tényleg indokolt a kitiltásuk?

0

Megjelenésükkor a dízelmotorok pont a kiemelkedő hatékonyságukkal és kedvező üzemanyagfogyasztásukkal tűntek ki, ám az évek során a Volkswagen háza táján indult dízelbotránnyal a köztudatban kialakult egy másik kép, miszerint a dízelmotorral szerelt személygépkocsik jóval szennyezőbbek benzines társaiknál. Azóta pedig szinte csak arról lehet hallani, hogy melyik európai nagyváros milyen céldtáummal és milyen feltételekkel tervezi megtiltani a dízelautók használatát, beleértve Budapestet is. Először a régebbi dízeleket, majd idővel a kevésbé régieket is.

Felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg ennyivel szennyezőbbek a dízelmotorok, mint a benzinesek, vagy a 21. század bűnbakjai a dízelüzemű személygépkocsik?

Károsanyag-kibocsátások tekintetében a legtöbbször az üvegházhatást okozó gázok, illetve a szén-dioxid (CO2) merülnek fel. A dízelek kritizálásakor fontos lenne azonban észrevenni, hogy a CO2 kibocsátás egyenesen arányos az elégetett üzemanyag mértékével, azaz minél kevesebbet fogyaszt egy jármű, annál kevesebb CO2-t juttat a környezetbe. Azt pedig mind tudjuk, hogy a dízelmotorok belső hatékonysága miatt ezek az autók jóval kevesebbet fogyasztanak, így tehát kevesebbet is szennyeznek ebből a szemszögből. Egyes becslések szerint ugyanabban a járműkategóriában nagyságrendileg 10%-os előnye van a dízeleknek a benzinesekhez képest üzemanyagfogyasztás terén.

A dízelek kitiltásának természetesen akad azért alapja, csak az nem a CO2, és jó ezzel a ténnyel tisztában lenni. A legnagyobb probléma a dízelekkel kapcsolatosan, hogy az üzemanyag elégetéséhez nagy mennyiségű levegőt igényelnek. Ez a levegőtöbblet pedig még több kémiai reakciót eredményez, melynek hatására jelentős mennyiségű szennyező anyagok kerülnek a levegőbe, elsősorban dioxidok, nitrogén-oxidok, gázok és finom részecskék. Ugyan az idők során a gyártók egyre komplexebb szűrőberendezéseket alkalmaztak a probléma megoldására, a mai napig nem sikerült tökéletesíteni a működést.

A nitrogén-oxidok és finom részecskék pedig az egészségre súlyosan károsak, légzőszervi megbetegedéseket képesek előidézni. Ezen a téren pedig jobbak a benzinmotorral szerelt személygépkocsik a magasabb CO2 kibocsátás ellenére is. Értelemszerűen kibocsátási oldalról a legjobb a megújuló energiahordozókból táplálkozó villanymeghajtás, hiszen abban az esetben sem CO2, sem NOX, sem semmilyen más kibocsátott anyagról nem lehet beszélni.

Előző cikkMégis kevésbé szennyezők a villanyautók hagyományos társaikhoz képest
Következő cikkTénylegesen megnyitja töltőhálózatát a Tesla
Fischer András
Ötödik éve az elektromobilitás frontvonalában harcoló újságíró.