Magyarországi töltőhálózatok összehasonlítása

0
508

Az elektromos és plug-in hibrid környezetkímélő járművek számára létrehozott, számos kedvezményt biztosító zöld rendszámból a 2016-os bevezetése óta már több, mint 15 ezer darabot állítottak ki. Az elektromos autókat alapfilózófia szerint a tulajdonosok otthonukban töltik, hosszabb utak esetében veszik igénybe a nyilvános töltőállomásokat. Az ország átjárhatóságának és a villanyautók elterjedésének érdekében tehát szükségszerű a nyilvános töltőinfrastruktúra fejlesztése. Ebben a cikkben a magyarországi töltőhálózatot és szolgáltatókat mutatjuk be.

A nyilvánosan elérhető töltőállomásokat több szempont mentén is lehet csoportosítani: csatlakozó, teljesítmény, vagy áram típusa alapján. Az EU tagállamaiban a jövőben egyértelműen a CCS, illetve Type2 csatlakozók kerülnek domináns helyzetbe más típusokkal szemben, így a töltőhálózat értékelése szempontjából a csatlakozó típusa irreleváns. Sokkal inkább fontosabb a töltőoszlop teljesítménye és az áram típusa.

Alapvetően ,,kétfajta” árammal tölthetünk egy villanyautót: a háztartásokban is jól ismert váltóárammal (AC), illetve egyenárammal (DC). A vezetékekből minden esetben váltóáramot nyerhetünk, ami a különböző fogyasztók (mobiltelefon, elektromos autó, stb.) igényeinek megfelelően egyenárammá kerül átalakításra, ugyanis azt tudják hasznosítani. Ha az autót váltóárammal töltjük, úgy az átalakítás az autón belül megy végbe (ezáltal zömében hosszabb a töltési idő), amennyiben viszont egyenárammal, úgy az átalakítás a töltőoszlopban megy végbe, és az autók a számukra már használható töltést veszik fel.

A villanyautók többsége tölthető egyenárammal és váltóárammal is (kivétel például a régebbi Renault ZOE, amit csak váltóárammal lehet tölteni). Minden autó esetében adottság, hogy milyen teljesítménnyel (hány kW-tal) tölthető a két áramtípusról. Általában AC-n jóval alacsonyabb teljesítménnyel tölthetőek a járművek, mint DC-n. Így van ez például a BMW i3 esetében is, aminek a fedélzeti töltője 11 kW teljesítménnyel (1 óra alatt 11 kWh energiamennyiség felvétele)  biztosít töltést váltóáramról, míg egyenáramról 50 kW teljesítménnyel (1 óra alatt 50 kWh energiamennysiég felvétele).

Éppen a hosszú távú autózás miatt a legtöbb villanyautós gyorsan szeretné feltölteni az autóját. Ha csak nem egy korábbi Renault ZOE-ról van szó (ami viszont tölthető például a MOL töltőiről akár 43 kW teljesítménnyel AC töltőről), a legtöbben magas teljesítményű (50 kW vagy feletti) egyenáramú töltőt keresnek. 

Az EAFO nyilvántartása szerint Magyarországon jelenleg 747 darab bárki számára elérhető töltőállomás üzemel, ami ön magában relatív kedvező értéknek is nevezhető, főleg az előző évek számaihoz képest. A problémát csupán az okozza, hogy a 747 töltőberendezésből 592 darab (az összes töltő 79%-a) 22 kW, vagy alacsonyabb teljesítményű AC oszlop. Ezek az alacsony teljesítményű AC oszlopok pont nem azt a funkciót látják el, melyre az alapfilozófia szerint a villanyautósoknak szüksége van. A magyarországi töltőállomások csupán 8%-a 22 kW feletti CCS aljzatú DC villámtöltő.

A Plugshare alábbi térképén narancssárga színnel vannak jelölve a DC villámtöltők, míg zöld színnel az AC gyorstöltők. Tapasztalható a térképen az ábrán is megjelent egyenlőtlenség: a legáltalánosabbak a 22 kW teljesítményű AC töltők, amiről a legtöbb jármű csupán 7 kW körül tud töltést felvenni.

A hazai piaci szolgáltatók közül a MOL rendelkezik az egyik legkiterjedtebb villámtöltőhálózattal a maga 34 töltőállomásával. A 40 töltőből 20 található Budapesten kívül, 14 pedig a főváros határain belül. Minden MOL töltőnél elérhető DC töltés is az AC töltőn túl, a Nagyszőlős utcában pedig 75 kW-os ULTRA DC is.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ büszkélkedhet az országban a legtöbb töltővel a maga 275 darab telepített berendezésével. A szolgáltató esetében azonban a 275 töltőből csupán 2 töltőnél biztosított egy egyenáramú ,,tankolás” lehetősége: Miskolcon és Kecskeméten.

Az állami NKM Mobilitás Kft. üzemeltetésében működő Mobiliti töltőkből jelenleg 165 darab található meg országszerte, amiből 37 helyen DC is elérhető. A Mobiliti üzemelteti a Shell Recharge két autópálya menti DC töltőjét is.

Az előbb bemutatott szolgáltatóknál jóval kisebb népszerűségnek örvend a vidéki állomásokat üzemeltető Nova Futura Zrt. A társaság portfóliójában 10 töltőállomás van, melyből 5 DC töltő. 

Az igencsak nagy népszerűségnek örvendő, ultragyors töltési lehetőséget biztosító külföldi Ionity hálózat immáron 3 állomást üzemeltet kishazánkban, melyek a jövőben a tervek szerint bővülhetnek. 

Zárszóként elmondható, hogy a magyar hálózat fejlődik, ám célszerű lenne a hagyományos 22 kW-os AC berendezésekről áttérni a minimum 50, de inkább 75-100 kW töltési teljesítményt biztosító DC töltőoszlopokra. Több szolgáltató (Ionity, MOL) felismerte már szerencsére a technológiában rejlő potenciált, várhatóan a többiek is hamarosan erre a belátásra térnek. A különböző töltőhálózatok díjazásait ebben a cikkben mutattuk be.