Mikor éri meg a legjobban villanyautót vásárolni?

Kétfajta embertípus ismert: vannak akik kedvelik az elektromos autókat, és vannak akik nem. Céges autó vásárlásakor azonban a személyes preferenciákon  túlmutat a pénzügyi hatékonyság. A cikkben elsősorban vállalatok számára elemezzük különböző kategóriákban az elektromos autók teljes bekerülési költségeit (TCO), és hasonlítuk össze fosszilis üzemű társaik költségeivel. 

A tényleges elemzés előtt fontos tisztázni, hogy milyen jellemzők számítanak a villanyautók előnyeinek és hátrányainak, milyen felhasználásra alkalmasak a leginkább.

Sokak számára meglepő lehet, de a tisztán elektromos üzemű autók nem a 21. század vívmányai. A villanyautók technológiája egyidős a benzinmotoros megoldással, hiszen az 1800-as évek végén már volt működő gépezet. A 20. században feledésbe merültek a villanyautók különböző gazdasági (kőolajipar bővülése) és technológiai (energiatárolás) megfontolásokból. A 20. és 21. század fordulóján visszatértek a kizárólag elektromos árammal üzemelő járművek azzal a céllal, hogy meghódítsák és megreformálják az autóipart. 

Az eredeti koncepcióhoz képest alapfelépítésben érdemben nem változtak a villanyautók. A belső égésű motorral szerelt társaikhoz képest a villanyautók jóval egyszerűbb szerkezetek, sokkal kevesebb alkotóelemből épülnek fel. Az egyszerűség következtében a szervizelésnek gyakorlatilag nincs költsége, kétévente szokták csupán a fékeket és az akkumulátort ellenőrizni. Az elektromos autók további előnyének számít, hogy közvetlenül nem bocsát ki semmiféle károsanyagot. Fontos itt megjegyezni, hogy a hangzatos ,,zéro emissziós” gyártói marketingüzenetek nem érvényesek, hiszen az egy dolog, hogy az autó közvetlenül nem bocsát ki emissziót, viszont a meghajtásért felelős villanyáram előállítása nem emissziómentes. Egy elektromos autó tényleges kibocsátása nagyban függ attól, hogy az áramot milyen forrásból vételezzük: erőműből, vagy például napelemből. Utóbbi esetben mondhatjuk, hogy a közlekedésünk közel zéro emissziós, míg előbbi esetben csupán a kibocsátást átcsoportosítottuk a belvárosból a vidéki erőműhöz. A városoknak a levegőminőségét és zajterhelését mindenesetre nagy mértékben javítják.

A villanyautók legnagyobb hátránya az akkumulátorok kapacitása és újratöltése. Bár rohamosan fejlődnek az akkumulátorok, a legtöbb elektromos autó még mindig ,,csupán” 2-300 kilométert tud megtenni (van olyan jármű is természetesen, ami akár 600 kilométert) egy feltöltéssel. Önmagában nem okozna problémát a korlátozott hatótáv, hiszen a nagyobb hatótáv jóval nagyobb súlyt eredményező nagyobb akkumulátort követelne meg. A problémát az okozhatja, hogy a korlátozottnak mondható hatótávolságot kiegészíti a lassú újratöltés. Egy 2-300 kilométert egy feltöltéssel megtenni képes elektromos autó (40 kWh kapacitású akkumulátor) feltöltése otthoni átlagos hálózati aljzatról (230V*16A=3,68 kW teljesítmény) körülbelül 11 órát vesz igénybe, egyenáramú villámtöltőről (amiből nincs sok, és sokba kerül) 50-60 percet. 

A bemutatott előnyökből és hátrányokból következtethető, hogy a villanyautó elsődlegesen nem az autópályázó, napi szinten nagy távolságokat megtevő munkavállalóknak/vállalatoknak a legalkalmasabb. Az elektromos autók azoknak a cégeknek lehet elsősorban gazdaságosak akik naponta nagy távolságot tesznek meg városban (ahol a gurulás mozgási energiáját a villanyautók elektromos energiává alakítják), vagy agglomerációban. A gazdaságosságot azzal lehet fokozni, ha az autókat a cég telephelyén esténként lehet tölteni, esetleg napelem termelte villamos árammal.

Az elemzésünkben olyan járművek költségeit vizsgáltuk az összehasonlíthatóság kedvéért, melyek elérhetőek egyaránt fosszilis és tisztán elektromos változatban is. Az összehasonlításban éves átlagos 20 000 kilométeres futásteljsítménnyel és 5 éves periódussal számoltunk.

Kisautók kategóriája

A kisautók kategóriájában a Smart EQ Fortwo, a Renault ZOE, és a Volkswagen e-Up számítanak a legnépszerűbb típusnak. Az összehasonlíthatóság kedvéért az elektromos Smart EQ Fortwo teljes bekerülési költségét vetjük össze a benzines Smart Fortwo költségével. Éves futásteljesítménynek 20 000 kilométert vettünk alapul. A benzines Fortwo katalógus szerinti 5,2 liter/100 kilométeres fogyasztásával (380 Ft/liter benzinár mellett) és az elektromos Fortwo katalógus szerinti 17,3 kWh/100 kilométeres (40 Ft/kWh áramdíj mellett) fogyasztásával számoltunk.

A táblázat soraiból jól látszik, hogy az igénybe vehető 2,5 millió forintos állami támogatásnak köszönhetően a benzines és elektromos modell között már a vételárban sincs nagy különbség, szinte megegyezik az elektromos és benzines típus ára. Üzemeltetés szempontjából öt év alatt a két változat között akkora különbség képződik, melyből kijön majdnem még egy elektromos Fortwo.

Középkategória

A középkategóriában a Volkswagen e-Golf, Hyundai Ioniq electric, Nissan Leaf,  Kia e-Niro számítanak a legnépszerűbb típusnak. Az összehasonlíthatóság kedvéért az elektromos Volkswagen e-Golf teljes bekerülési költségét vetjük össze a benzines Volkswagen Golf költségével. Éves futásteljesítménynek 20 000 kilométert vettünk alapul. A benzines Golf katalógus szerinti 5,0 liter/100 kilométeres fogyasztásával (380 Ft/liter benzinár mellett) és az elektromos e-Golf katalógus szerinti 15,3 kWh/100 kilométeres (40 Ft/kWh áramdíj mellett) fogyasztásával számoltunk.

A táblázat soraiból jól látszik, hogy az igénybe vehető állami támogatás ellenére is jelentős a különbség a benzines és elektromos modell között vételárban. Az elektromos autó költségelőnye üzemeltetésben jelenik meg. Minél többet fut az autó, annál hamarabb térül meg. A számolt 20 000 kilométeres futásteljesítmény mellett várhatóan az 5-6. évben térül meg a villanyautónak a többletköltsége.

Haszongépjármű

Az elérhető elektromos haszongépjárművek köre meglehetősen szűkös, gyakorlatilag a Renault Kangoo Z.E.-re és Nissan e-NV200 típusú járműveket jelenti. Az összehasonlításban az elektromos Kangoo Z.E.-t hasonlítjuk össze a diesel üzemű Kangoo-val. Éves futásteljesítménynek 20 000 kilométert vettünk alapul. A diesel Kangoo katalógus szerinti 6,1 liter/100 kilométeres fogyasztásával (380 Ft/liter benzinár mellett) és az elektromos Kangoo Z.E. katalógus szerinti 15,5 kWh/100 kilométeres (40 Ft/kWh áramdíj mellett) fogyasztásával számoltunk.

A táblázat soraiból jól látszik, hogy a személyautókhoz hasonlóan a haszongépjárművek esetében is a nagyobb költségelőny az üzemeltetésnél keletkezik. Miközben a diesel üzemű Kangoo éves költsége (amortizáció nélkül) 809 555 Ft, addig az elektromos változaté csupán 144 000 Ft.

Összefoglalásként megállapítható, hogy önmagában nem lehet általánosítani, megéri -e villanyautót vásárolnia egy vállalkozásnak, vagy sem. A válasz függ a vállalkozás profiljától, elhelyezkedésétől. Azon vállalatoknak, melyeknek munkatársai napi szinten autópályán közlekednek és az ország különböző pontjaira utaznak, továbbra sem éri meg elektromos autót vásárolnia sem a gazdaságosság, sem pedig komfortosság miatt. Városi és agglomerációs közlekedésre futásteljesítménytől függően azonban nagyon hamar megtérülhet a villanyautó többletköltsége, nem beszélve arról, hogy közben a környezettudatos jövőt is támogatjuk.